szombat, február 28, 2015

Lakkteszt | NCLA - Lead, Vocals, Me!


Már régóta ácsingóztam egy NCLA lakkért. Igazából nem annyira különlegesek a lakkjaik, többnyire krém vagy glitter crelly, de nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen csodát árulnak 16 dollárért, ezért megrendeltem a szerintem egyik legszebbet, a Lead, Vocals, Me! nevű sötétkék darabot. Ez volt az a lakk amiért ki mertem ennyi pénzt fizetni, és a kipróbálása után már azt is elmondhatom, hogy nem bántam meg a vásárlást. Ja és már most szólok, hogy kicsit sok lett a kép :D
Az alap sötétkék jelly, millió arany-smaragdzöld színváltós pehellyel. Leginkább a Zoya Remy-hez tudnám hasonlítani, igaz abban mintha jobban érvényesülne az arany (bár hozzá kell tenni, hogy a Remyt még nem láttam élőben). Felkenve egészen sötét a lakk, de a kis pelyhek nagyon tudnak szikrázni. Mivel a pelyhek színére főként a smaragdzöld a jellemző, ezért az egész lakkot kicsit teal-esre tudják színezni, de határozottan a kék van túlsúlyban. Természetes, szűrt fényben lehet a legjobban látni a pelyhecskéket, lámpafény vagy napfény mellet viszont inkább "csillámló" hatása van, és ilyenkor teljesen át tud változni smaragdzöldbe.


A felvitele nagyon könnyű volt, tetszik az ecsete is, már egy rétegben hihetetlen jól fed, de azért persze kell a 2 réteg. A képeken fedőlakk nélkül látjátok, mégpedig azért, hogy a tartósságát is le tudjam tesztelni. 3 napig bírtam az önmegtartóztatást a nail arttól, de ezalatt a 3 nap alatt csak nagyon minimálisat kopott a körömvégekről. De tényleg csak olyan kicsit, hogy csak az veszi észre aki keresi. Mivel nekem fedőlakk nélkül minden lakk gyorsan kopik, ezért ez a teljesítmény nálam igencsak jónak számít. Azt azért el kell mondanom, hogy így fedőlakk nélkül az 1. nap végére egy picit bemattult a lakk, ezért normál esetben nem árt rá a fedőlakk, na meg azért az ilyen pelyhes lakkokra mindig kell valami, mert akármennyire is apróak, vékonyak a pelyhecskék, azért csak látszik, hogy nem 100%-ig egyenletes a felszín, hanem csak 99%-ig :D Gyorsan is szárad, úgyhogy nem is ragozom tovább, a minősége kifogástalan, pláne ha még azt is elárulom így a végén, hogy NEM fogta be sem a körmöm sem pedig a bőröm, pedig fel voltam lelkileg készülve a "hipotermiás kéz" látványra lemosás után.
Bár egy darab NCLA lakk után azért nem vonnék le messzemenő következtetéseket, de azt elmondhatom, hogy ez az árnyalat megérte az árát. Főleg azután, hogy a Zoya Charla-val több szempontból sem voltam megelégedve.


Bár ez érdemileg nem sokat nyom a latban, de nagyon bejön az üveg formája is, meg az is, hogy ezen az üvegen is ilyen "anarchistás" az NCLA felirat, ugyanis a lakk az Anarchy in LA kollekció része. A bejegyzés legeslegalján (a csillió felesleges swatch után :D) lesz egy kép, hogy milyen szép kis dobozkában érkezett a lakk. Teljesen olyan, mintha saját kis vitrine lenne :D Engem az ilyen kis apróságok nagyon el tudnak varázsolni, persze az ésszerűség határán belül :)

Így végszónak csak annyit, hogy imádom ezt a lakkot, de nem hiszem, hogy több pénzt fektetek a márkába, hacsak nem rukkolnak elő valami igazán különlegessel, ami nem csak a minőségével, de a kinézetével is elcsábít, ahogyan azt a Lead, Vocals, Me! tette.




















Hogy tetszik?

5 megjegyzés:

  1. Nekem a sötétkék szín annyira nem jön be, de biztos vagyok benne, hogy mintával valami csodaszépet fogsz alkotni!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát egyenlőre nem lesz vele nail art, mert már nagyon húzok a világosabb színek felé, de majd ha valami sötétet kívánok megint, akkor biztosan ezt fogom elővenni!

      Törlés
  2. Nagyon szép ez a lakk.Teljesen odáig vagyok érte!!!!!!

    VálaszTörlés
  3. Nagyon kis szép ez a finish :) Egyébként honnan érdemes NCLA lakkokat rendelni?

    VálaszTörlés